Kezdőlap » Elektronika » Légszárítók és légtisztítók » Légpárásítók
A terméket nem tartjuk raktáron! Vásárlás előtt érdeklődjön a várható szállítási időpontról! info@otthon-szabadido.hu
A terméket nem tartjuk raktáron! Vásárlás előtt érdeklődjön a várható szállítási iőpontról! info@otthon-szabadido.hu
.
.
.
Különféle típusú párásító modelleket használnak a levegő vízgőztartalmának növelésére. A légnedvesítők általános működési módjukban, valamint számos speciális funkcióban különbözhetnek egymástól.
Bár ez ellentmondásosnak tűnik, a száraz levegő a leggyakoribb ősszel és télen, mivel a hőmérséklet csökkenésével a páratartalom csökken. A hűtött levegő gyorsabban telítődik vízzel, mint a meleg levegő, és nem képes többet felvenni belőle. Ebből adódik az a gyakran megfigyelt jelenség, hogy a gőzök a szájból távoznak – a víz ahelyett, hogy felszívódna, lecsapódik. Ráadásul mivel hideg időszakban jobban szigeteljük a helyiségeket (pl. nem szellőztetjük olyan gyakran), a levegő megfelelő keringésének hiánya, ami még nehezebbé teszi a levegő nedvességgel való telítését.
40% alatti páratartalom mellett az orr vagy a torok nyálkahártyája kiszárad, a szem és a bőr kötőhártyája irritálhat, gyakori köhögés, orrvérzés, fejfájás vagy repedezett ajkak jelentkezhetnek. További következmény a bakteriális és vírusos fertőzések - a bőr elveszíti természetes nedvességtartalmát, és nő a szervezet érzékenysége a légúti fertőzésekre.Természetesen nem eshet túlzásokba - a páratartalom meghaladja a 60 százalékot. viszont elősegíti a patogén mikroorganizmusok fejlődését; baktériumok, vírusok, atkák és gombák. Ezek rossz körülmények az allergiában szenvedőknek, valamint a penészedésre hajlamos háztartási gépeknek. Alacsony páratartalom mellett az általunk nevelt növények vizet veszítenek az ún párologtatás, ami a levelek sárgulásához és elvesztéséhez, majd kiszáradáshoz vezet. A túlzottan száraz levegő a háziállatok számára sem kellemes, és rossz hatással van a bőrre és a nyálkahártyára – a kutyák és macskák hajhullással és a hámréteg leválásával reagálnak rá.
Korábban a száraz levegő problémáját olyan egyszerű módszerekkel kezelték, mint az üveg- vagy kerámia edények hőforrásokra, például radiátorokra vagy kályhákra való felhelyezése vagy felakasztása, illetve nedves törlőkendők vagy törölközők ráakasztása. A helyiségek megfelelő páratartalmát a víz elpárologtatásával kellett biztosítani. Sajnos az ilyen típusú módszerekkel nehéz a légkör vízzel való telítettségét a legoptimálisabb szintre szabályozni. Ami még rosszabb, a radiátorra helyezett víz könnyen kiömlött véletlenül, ami tönkretehette a környező berendezést vagy a padlót, extrém esetben pedig forró tűzhelyekre, majd ottfelejtett törölközőkre helyezve száradás után meggyulladhat. Több növény termesztése is segíthet a levegő párásításában, de ez nem túl hatékony módszer.
Mivel a technika nagyot lépett előre, és ma már elektronikusan is tudjuk szabályozni a párásítók működését, érdemes modern, automata párásítókat alkalmazni, hasznos kiegészítő funkciókkal. Ami bennük megmaradt, az a vízhasználat, függetlenül a légnedvesítő típusától. A párásítóknak pedig három fő típusa van a piacon: gőz-, párologtató- és ultrahangos párásító.
A gőz-légnedvesítők működése egyszerűen az, hogy a vizet egy speciális fűtőberendezés segítségével felforraljuk, akárcsak egy hagyományos elektromos vízforralóban. Ez gőz képződéséhez vezet, amelyet a levegő elnyel. A gőzlevegő-párásítók hatékonyak, de sok áramot fogyasztanak, ami magas üzemeltetési költségeket jelent, amit hosszú távon nem kompenzál a készülék viszonylag alacsony vételára. A gőz is forró - így ha nyáron szeretnénk gőz-légnedvesítőt használni, akkor a levegő hőmérsékletének további emelése nem lesz kényelmes. Az ilyen gőz égési sérüléseket is okozhat, ezért nem tanácsos ilyen típusú párásítót kisgyermekek számára elérhető helyen használni. A gőzlevegő-párásító sem a leghalkabb készülék, meglehetősen magas zajszint jellemzi.
Az evaporatív párásító pedig a víz természetes párolgásának jelenségét használja fel. Semleges hőmérsékleten párolog el egy speciális párásító patronból, és a beépített ventilátor segítségével osztja szét. Az evaporatív párásító egy kellemetlenséget okoz, ami a párologtató rendszer fő alkotóeleme, a szűrő élettartama. Rendszeresen cserélni kell (legalább félévente egyszer, inkább évente egyszer), ami többletköltséggel és bizonyos erőfeszítéssel jár.
A harmadik típusú párásítók a technológiailag legfejlettebb ultrahangos légpárásítók, amelyek az emberi fül számára nem hallható, magas frekvenciájú hangok segítségével mikroszkopikus méretű részecskékre bontják a vizet, így vízködöt hoznak létre. Az ultrahangos párásító a leghatékonyabb, energiatakarékosabb és legcsendesebb működésben – az általa keltett zajszint gyakorlatilag nincs. Biztonságos készülék is - az ultrahangos párásító oszcillátora által keltett pára hűvös, így nem ég, és nem növeli a helyiség hőmérsékletét (bár vannak olyan készülékek is, amelyek beállíthatók meleg vagy hideg pára előállítására hogy a kívánt módon befolyásolja a környezeti feltételeket) .
Az ultrahangos párásítók hátránya olykor az a jelenség, hogy például a csapvízben található ásványi anyagok vízgőzből kicsapódnak, aminek következtében néha fehér foltok jelennek meg a bútorokon. A párásítóban desztillált vagy szűrt víz használatával azonban megakadályozhatja, hogy ásványi anyagok kerüljenek a levegőbe. A modern ultrahangos párásítók speciális szűrőkkel is fel vannak szerelve, amelyek csökkentik a levegőbe kerülő ásványi anyagok mennyiségét.
Amikor kiválasztja saját magának a párásítók számos modellje közül, különösen az ultrahangos párásítókat, az alapvető funkciókon és jellemzőkön kívül másokat is figyelembe kell vennünk. A magasabb osztályú légnedvesítőt fel kell szerelni:
- higrosztát (automatikus páratartalom-szabályozó)
- higrométer (környezeti levegő páratartalom mérő)
- ionizáló
- éjszakai üzemmód
- időzítő
- vízszűrő
- nagy víztartály
Érdemes odafigyelni a gyártó által deklarált párásítási hatásfokra, a felvett teljesítményre, valamint a párásító kialakítására és gyártási módjára is - funkciójának megfelelő ellátásához a helyiségben elhelyezett párásítót álljon egy meglehetősen kitett helyen, így megjelenése nem ronthatja el a belső teret; a megfelelő tervezés meglehetősen fontos esztétikai tényező.
A higrosztát úgy van kialakítva, hogy automatikusan figyelje, hogy a levegő páratartalma a megfelelő, beállított szabványon belül van-e (ez különösen fontos azoknál a kisgyermekeknél, akiknél még nem alakult ki teljesen természetes ellenállás a környező körülményekkel szemben).
A higrométer pedig lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szabályozzák a helyiség levegő páratartalmát, így a párásító beállításaiban maguk állíthatják be a kívánt szintet.
Az ionizátor anionokkal, azaz negatív ionokkal telíti a levegőt. Ez a funkció különösen olyan helyiségekben hasznos, ahol sok elektronikus berendezés található, amelyek viszont pozitív ionokat termelnek, amelyek elősegítik a levegőben való megmaradást, valamint a vírusok, baktériumok és gombaspórák szaporodását. A negatív légionizáció csökkenti ezt a hatást; Az anionok a légkörben lévő mindenféle szennyezőanyag részecskéivel kombinálódnak, hogy semlegesítsék őket, és a gravitáció hatására lesüllyedjenek. Az ionizáló funkcióval rendelkező légnedvesítő tehát egyben légtisztító is.
Az éjszakai üzemmóddal a készüléket néma üzemmódra állítjuk, hogy alvás közben is folytathassuk, ugyanakkor ne zavarják a működő légpárásító által kiadott hangok.
Az időzítő lehetővé teszi, hogy a párásító működését a megfelelő működési időre állítsa be, így például néhány óra működés után a párásító magától kikapcsol, ahelyett, hogy áramot venne, amikor már nincs rá szükség.
A cserélhető szűrő megakadályozza az ásványi lerakódások megjelenését a bútorokon, és vízkőmentesíti magát a készülék elemeit.
A nagy tartály lehetővé teszi, hogy ritkábban töltsön vizet - a tartály nagy kapacitása időt takarít meg, az újratöltés pedig nem köti le túl gyakran a figyelmünket.
Véleményünk szerint a piacon jelenleg elérhető legjobb megoldás az ultrahangos párásító – ultrahangos párásítóink modelljeink az összes olyan kívánt funkció optimális kombinációját jelentik, amelyet a vásárló egy légpárásítótól elvárhat.